|
Témaindító hozzászólás
|
2011.09.27. 20:58 - |
Ennek a csatának a helye a Kongói esőerdő. Rendkívül sűrű a növényzete-felül. Alul viszont nagyon gyér a sötétség miatt. Sok béka él itt.
A gólyák az utóbbi időben. betelepedtek ide, bázisokat hoztak létre, az itteniek pedig a túlerő miatt nem tehettek semmit. Bár a felderítés csak a helyüket mutatta meg, a helyi békák segítségével már tudjuk hol van a bázis stb.
A feladatunk egyszerű: győzni és golyatalanítani a területet. |
[129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
(Ráugrok egy gólyára. A többiek is követnek. A gólyas teljesen össze van zavarodva, nem zudja hova üssön, mert ez a mini osztagom, kizárólag kis méretű békákból. Végül ki így ki úgy támadja és legyőzzük. Már idegileg is leamortizáltuk, meg persez fizikailag is. Ez egy jó új módszer.) |
Támadás!!!(kiáltom)
(Rárontunk a meglepett gólyákra és, azok megzavarodva dobják el fegyvereiket. De ez nem elég. Még 7 gólya jön elő és megpróbálnak megölni minket. Ekkor egy sokkolást lövök az egyiknek a lábába és az elvágódik. Ezután rávetődök egy óriásgólyára 7 társammal és szanaszét lőjük a testét. Fájdalmas ordítással eldől és kiszenved. )
Csak így tovább!!! Öljétek őket!(ordítom)
(Magam is felugrok egy gólyára és sokkolóval mind a két lábát meglövöm. Utána felkapaszkodok egy fára és becélzom az egyik gólyát, aki éppen 6 békával küzd. Elsütöm a golyóvetőt és nagy orbajjal fejbelövöm a gólyát.)
Ezt nektek nyomorultak!! ÁÁÁÁÁÁ!(üvöltök)
(A fáról leugrok és az egyik gólya hátán kötök ki. Megrázom elkábult fejemet és elkezdem lőni, mint a vadállat. A gólya eldől és átugrok egy másik gólyára.)
A nyelvetekkel! Valahogy így!(mondom)
(Majd a nyelvemmel körültekerem a tehetetlen gólya nyakát és egy csavarintással eltöröm. A békák ezt látva rárontanak a gólyákra és ki így, ki úgy kaszabolja, vagdalja, sokkolja, lövi, üti, szúrja őket. Még 2 gólyát lesokkolunk, és a többit elfogjuk. Véresen, de diadalittasan nyugtázzuk, hogy eddig kinyírtunk 2 gorillát és egy csomó gólyát. Az őrmesterem szomorúan jelent.)
Elvesztettünk újabb 3 békát, és kettő megsebesült.(mondja)
Ezt szomorúan hallom, őrmester, de mennünk kell, mert már innen hallom, hogy a többiek csatáznak. Temessenek, de gyorsan, aztán, az utat gólyaháton fogjuk folytatni. Muhahaha!!!(mondom a gólyákhoz fordulva)
Értettem, és temetünk főhadnagy!(feleli)
Siessenek, aztán húzzuk a zsigerzsákunkat!(mondom mosolyogva) |
(Eldobom a késem. Egy gólya szárnyán akad, így az leesik. A lefegyverző kötéllel leközötöm a biztonság kedvéért. Egy másik góly lejjebb jön, hogy szétnézzen, megnézze, kit ejtettünk el. Megsokkolom, majd lelövöm golyóvetővel. Szép. Új taktika. De fejlesztem tovább. Egy botot dobok, ami hozzáér, rámpillant, és így lehet, hogy eltalálom a szemét, vagy a nyakát. Ezek nélkül nem tud harcolni. Sajnos, mivel elég rosszul dobok, ezért csak az alacsonyan repülő gólyákat találo el.) |
(Elkezdődik a harc. Boffin is megjött és ő is harcol. Elkezdődött a csata.) |
(Hosszú és fáradtságos tárgyalás után sikerül megegyeznünk a benszülöttekkel. Ez annyiban volt nehéz, hogy nem értjük őket, viszont rajzokkal sikerült kommunikálni velük, és arra jutottunk, hogy segítenek nekünk. Woki-tokin hívom a parancsnokot.)
Uram, szereztünk egy kis erősítést a helyi bennszülöttektől. Kelet felől megkerüljük a dombot, és lecsapunk a gólyákra! Wax vége! |
(Egy gólya táborba ütközök, ellváltunk a többiektől. Bekerítjük őket, en pedig parancsot adok.)
Támadás(kiáltom, és mindenki támad9 |
(Pár gólyát leszedek. Eldobom a kásem, úgy hogy visszaessen hozzám, éééés... nem talált. Ez nem megy! Na nem baj, ott a sokkolópisztoly, meg a golyóvetőm. Na akkor szedem le őket tovább a többiekkel. lassan-lassan haladunk...) |
Ezt inkább nekem kéne kérdeznem! Mi a helyzet? Mi van itt? (elörrébb hagokat hallok. A gólyák készülődnek!) Anura! Mi is készülődjünk! Hamarosan harc. Egy pár perc, és csatázunk! |
(Eltemetjük a halott békát és tisztességgle megemlékezünk róla. De sajnos nem tudtunk olyan végtisztességet adni neki, mint másnak, mert mennünk kellett.)
Gyerünk továb!!! Szorít az idő!(mondom)
De főhadnagy! Mit csináljunk a halott gorillákkal?(kérdezi az egyik katona)
Eltemetni nincs idő, sem elégetni. Dobjunk rájuk ágakat, hogy a dögevők ne tudjanak olyan könnyen hozzáférni és a gólyáknak se legyen gyanús, ha erre jönnek!(mondom)
(Gyorsan betemetjük gallyakkal a gorilla holttesteket és összeszedelőzködünk. Mindenkinek jutott dárda. Elindultunk a találkahely felé. Nálam volt egy iránytű is, hogy nehogy eltévedjünk útközben. Már feleúton járhattunk, mikor susogást hallottam.)
Tizedes!(suttogom a tisztemnek) Menjen 7 kommandóssal előre és nézzék meg, hogy ellenség-e, vagy, hogy vannak-e egyáltalán előttünk!(mondom)
Igenis főhadnagy!(brekegi)
(Míg ők elmennek, mi leülünk egy percre és fegyver tisztítunk. Szinte mindenkinek véres a fegyvere még, mert nem tudtunk mindent megtisztítani. Én is előveszek egy rongyot és törölgetem a vért a pisztolyomról. Már rászáradt a gorillavér. Aki közvetlen közel harcolt, azoknak volt a legmocskosabb a fegyverük. Meglátom, hogy az egyik béka nagyon nehezen mozgatja a karját. Odamegyek.)
Mi baj breki?(kérdem)
(Megnézem a kezét, hát ott csorog a vér belőle.)
Azonnal köttesse be!!! Nem fogok béna kezű békát csatába vinni!!!(mondom)
De uram....
AZONNAL!!!(ripakodok rá)
(A béka nehezen elvánszorog az egyik kötszereshez és kér tőle kötszert. Aztán visszajön és leül.)
Mit képzel maga?! Azt hiszi, hogy a seb csak játék? Ha nem köti be elvérzik és meghal, jobb esetben megbénul a karja! (mondom)
De uram, én 8 éva szolgálok a seregben és már megszoktam, hogy soha nem kérek kötszert.(mondja)
Nem érdekel! Most friss és erős békák kellenek!(mondom) Hol a fenében vannak a tizedesék már?!(kérdezem)
(Ekkor fut be a 8 béka és lihegve, rémülten mondják, hogy 3 gólya kivégzést tart előttünk, 10 békával. A békák szája kötve van és ezért halljuk suttogásnak.)
Akkor gyorsan, mindenki! Fegyvert elő! És pontosan célozzanak!(mondom)... |
Üdv, parancsnok! Mi a teendő, hogy állunk? |
(Megyünk, megyünk és már előttünk látjuk a fényeket. Valószínüleg tisztásra érkezünk. Egyszer csak egy békát látok meg, a távolban. Nem benszülött. Nem is az énbékám. Ekkor eszembe jut. ANURA! Már biztos itt van. Előremegyek. A béka meglát és üdvözöl.)
Üdv, uram! (mondja katonásan.)
Én is örülök, hogy látom, magát, Anura itt van a közelben?
Én vagyok a legszélső katonáji egyike, azok közül, akiket szétszórt kicsit az erdőben.
Renben köszönöm! (beér a csapatom) Maguk is szórodjanak szét 5 fős csoprtokba a területen. (majd visszafordulok a békához.) Anura merre van? És mi van a tisztáson?
Ahogy megfigyeltük a tisztáson 2 gólyabázis van. Pont úgy mint a terven. Anura itt van nem messze.
Rendben, ismét köszönöm. Hát akkor befutottunk. (megmutatja merre kell mennem.) Csapat! Ti meg nem mozduljatok amíg nem leszek itt! (brekegem mosolyogva)
(Elindulok Anura felé és öt perc ugrálás után egy barna nagyságot látok meg. Nem hezéz észrevenni. Közelebb megyek Anurához.)
Üdv, alparancsnok! |
Na lássuk csak! Indulhatunk! (Mondom, majd átugorjuk a vermet. A csapat fele ottmarad, hogy vigyázzon a bázisra. Indulunk, de lassan, nagyra nyitott szemekkel. Nem szeretném, ha belebotlanánk egy csapatba.) |
(A gólyákat egymás mellett találjuk, de döglötten...)
Ez meg mi??? Ki vagy mi ölte megőket? Maguktól csak nem halnak meg...(mondom)
Uram, azt hiszem a harapások alapján valami nagytestű állat ölte meg őket. De nem ragadozó, vagyis úgy értem, hogy nemcsak húst eszik. Látszanak a fogaik nyoma.(mondja az egyik kommandósunk)
Igen, lehet, hogy igaza van... De akkor mi ölte meg őket??? Te bennszülött!(mutatok az idegenre) Mi él itt ami nagytestű és mindenevő?(kérdezem, miközben az egyik béka tolmácsol)
Majmí Grollís! Víszelyis négyon! Bujks Íl!!!(mondja)
Azt akarja közölni, hogy Gorillamajmok tették ezt, mégpedig ezek a legveszélyesebb fenevadak és, hogy bújjunk el, mert különben megnézhetjük magunkat.(mondta a kommandós)
Nem bújunk el!!! Dárdákat készenlétbe, fegyvereket tölts! Meglepjük a dögöket. Ha ők gólyát esznek, akkor mi őket esszük meg! Nem szakítjuk meg a küldetést! Továbbmegyünk és ha észrevesznek, akkor lőjetek ahova csak lehet. Ha közelharcba keveredünk akkor a sokkolókkal próbáljatok harcolni meg a dárdákkal! Egy béka se haljon meg!(mondom) TOVÁBB!!
(Elindulunk a gólyatetemek mellől és egyszer csak zörögni kezd a bozót. 40 béka fegyvertöltése hangzik és a dárdák levegőbeemelkedése. Egyszer a bozót megnyílik és 3 gorilla törtet elő. Óriási teremtmények! Karjuk akkorba, hogy egyetlen csapással akár 35 békát is agyon tudnának csapni. Szájukban rengeteg éles és hegyes fog. Fejük nagyobb, mint bármelyik ismert majomé. Lábukkal akkorákat lépnek, mint egy ház és lábaik lépte alatt reng a föld. Ahogy meglátnak minket szörnyű ordítással nekünkesnek.)
Dárdákat!!!(ordítom)
(A dárdák mélyen belehatolnak az óriásokba, de nekik meg se kottyan.)
Golyóvetőt és sokkolót!(üvöltöm)
(Megszólalnak egyszerre a fegyverek. Megérezzük a frissen kiontott vér illatát.)
Ez a nekem való munkat!!!(ordítom) Támadás!!!
(Rávetem magam, egy gorilla lábára és elkezdem lőni veszettül. A hatalmas monstrum meginog, aztán eldől és bősz ordítással kap felém. Kiugrok az ujjai közül és sokkolóval belelövök kettőt. Az állat elintézve, de még mozog. Ekkor a fejére ugrok és 4 lövéssel elaltatom örökre. Ezalatt a másik két gorilla is veszettül küzd a csapatommal. A segítségemre sietett 6 békával gyorsan odahirtelenkedek és hátrébbparancsolom az osztagot.)
Hátra és most csak golyóvetőt!!!(mondom)
(A golyóvetőktől még nem féltek.)
Sokkolót!(ordítom)
(Na ha a golyóvetőktől még nem féltek, hát a sokkolótól, bizony megugrottak! Ekkor egy utolsó sortűzzel még egyet megöltünk és a harmadik véres nyomot hagyva maga után elmenekült.)
Szép volt! Hurrá!!!(mondom) Maguk az egyik legjobb osztag! Legközelebb is legyenek ám velem!!!(mondtam)
(Azután megnéztük a két megölt állatot. Még szerencse, hogy a békáim mind kicsik és vékonyak voltak, mert ahogy közelebbről megnéztük a karjukat rögtön láttuk, hogy milyen balszerencse lett volna kövér békákkal jönni. Azután kiszedtük a testükből a dárdákat és lemostuk róluk a vért.)
Na ezzel is megvolnánk, akkor induljunk!(mondom)
Uram! Az egyik béka meghalt! Az egyik állat kiszorította belőle a lelket is!(mondja)
A fenébe! Temessék el becsülettel! Aztán induljunk mi is!(mondom) |
(Nemsokára mi is meglátjuk a gólyákat egy kis lyukon keresztül.)
Menjünk tovább! (utaítom a csapatot)
(Eközben Boffin hív.)
Észak fele vannak, maguknak egy kicsit nyugatra kell fordulniuk még 3 fokot hogy ida érkezzenek. |
(Megkaptam a hátsó erdei béka csapat vezetését. Elindulunk a hatalmas fák között, de nagyon gyanús ez a hatalmas csönd. Hirtelen mozgást hallok, és megfordulok. Sehol senki.)
Állj! (suttogom, majd ismét körülnézek. A fák lombkoronáját nézem, lehet, hogy onnan akarnak ránk lecsapni a gólyák.) Mindenki fedezékbe! (mondom.) Hátat a hátnak! Fegyvereket készenlétbe! (ordítom, majd alakzatba állunk. Hirtelen egy lándzsa csapódik a vállam mellett a fába, majd kifestett, barna bőrű békák vesznek minket körül lándzsákkal és íjakkal.) Benszülöttek... (motyogom.) Oké, valaki biztos érti a nyelvüket. Például te! (mutatok az egyik békára, majd kilököm a sorból, viszont körbeveszik őt.) |
(Hívom Fress-t) Uram! Felszerelkeztünk! Mindenkinek van fegyvere. (Mondom.) Hol vannak a gólyák? Milyen irányban? Gondolom tudja, hol vagyunk. (Mondom.) |
(Elindulunk a kijelölt helyre a csapattal. Negyed órányi ugrálás után megérkezünk a pozíciónkra.)
Már látom a gólyákat! (Szólok a csapatnak.) Legyünk óvatosak, nehogy észrevegyenek. |
Üdv, Gama! Örülök hogy itt van. Ha elvállalja lenne magának egy feladatom. Menjen vissza a bázisra. Nem tudjuk megtámadják-e a gólyák a bázisunikat, de elég valsózíű. Magára bíznám a védelem vezetését. 100 békája van, szerintem elég lesz. Elvállalja? |
Indulunk parancsnok!(mondom)
Gyerünk békák, eljött a Mi időnk!!! ELŐREEE INDULJ !!!(adom ki a parancsot)
(Elkezdünk menetelni és minden bokorba benézünk. Már alig várjuk, hogy gólyákat ölhessünk. Ahol a bozót megmozdul nincs idő megnézni, tüzelünk. Bárki áll utunkba aki nem béka az meghal! Miénk a leghosszabb útvonal, úgyhogy bőségesen van ennivalónk, bár nem fogjuk mindnek hasznát venni... Én a bénítópisztolyommal haladok az többiek előtt és egyik bokorból a másikba ugrálva keresem az ellent. Nem akarom elhasználni az összes táramat, mert nem lenne jó, ha a kellő pillanatban nem lenne lőszerem, úgyis a sokkolópisztolyom soha se tud kifogyni.)
Vigyázzatok békák és akárhol mozdul a susnyás lőjetek!!!(mondom)
(Hirtelen egy botokkal összehajigált helyre érkezünk. Mindenütt elhajigált botok, és gallyak.)
Ezeknek még hasznát vehetjük ezen a terepen! Mindenki vegyen magához kettőt és úgy megyünk tovább!(mondom)
(Én is felveszek egy nyílegyenes vékony, hozzám illő kemény, de könnyű ágat, amit kihegyezünk, majd keresek még egy körbébbet is és továbbhaladunk a csapattal. A fegyvereket eltesszük és a botokat fogjuk használni ha kell.)
Ha ellenség jön ne habozzanak! Aki most lépett be elitnek az se kegyelmezzen! Nagy vérfürdő lesz mindenhol és a Kongót is vér fogja áztatni. Úgyhogy ne riadjanak vissza semmitől!!!(mondom) Ha ellenség jön legyőzzük, ha beérünk a többiekhez, akkor nekünk kell átvagdalkoznunk a gólyákon! Ne féljenek soha!!!(mondom)
(Megyünk tovább és egy bokorból hirtelen egy béka tűnik fel. Teljesen ismeretlen, mármint hogy nem a seregünkhöz tartozik. Futva jön, hogy gólyák vannak előttünk...)
Na békák itt az első próba!!!(mondom) |
(Hátul vagyok a védelmi vonalnál, az ároknál, amit ástunk.) És most felszerelkezünk! Akik onnan jöttek, ahonnan én, azoknak van fegyverük! Szóval nekik nem kell új! De az erdeieknek kell! (Mondom, és az erdei békákhoz szólok.) Krisni tí bót! (Mondom, mire botokat keresnek. Meglátom, hogy páran olyat kapnak fel, amihez ha kicsit erősbben hozzányúlunk, már eltörik.) Ní! KKrisni tí bót ersi! Íz tidní hurc! (Mondom, mire csataképes botokat keresnek. Normális fegyvereket nem adunk nekik, mert a végén még elrntják. Meg nem is hiszem, hogy tudnák használni.) |
[129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések